Blog

Az online jelenlét ma már alapkövetelmény minden vállalkozás számára. Azonban nem elég csupán létrehozni egy weboldalt, ugyanis tisztában kell lennünk vele, miként teljesít, melyik tartalom vonzza be a legtöbb látogatót, honnan érkeznek a felhasználóink és mi tartja őket a weboldaladon.

Ma már szinte mindenkinek van legalább egy okos eszköze, melyeken applikációk tucatjai találhatók. Ezek többségét szórakozás, kikapcsolódás, vásárlás, információkeresés, vagy a közösségi médiahasználat miatt telepítjük fel, ráadásul az esetek többségében nem kell fizetni a használatukért. Van azonban egy óriási árnyoldala is ezeknek a programoknak, melybe sokan bele sem gondolnak, mégpedig az információgyűjtés.

A népszámlálás elindításakor sokakban felmerült az a kétség, hogy vajon pontosan milyen célokra is fogják használni a begyűjtött információkat, azok biztonságban vannak-e, és egyáltalán, hogyan kezelik ezeket a profilozáshoz hasonló ismérveket a KSH-nál.

Az adatok védelme napjainkban meglehetősen fontos, ugyanis egyre több olyan hírt hallani, amikor illetéktelenek hozzájutottak fogyasztók személyes, sőt, akár érzékeny adataihoz. Ezek sokszor valamilyen belépési adatokról szólnak, amelyek ismeretében mások személyiségével vissza is lehet élni, de előfordul, hogy még komolyabb károkozásra alkalmas incidens történik.

Lou Montulli 1994-ben fejlesztette ki a sütiket, aki a Netscape Communications munkatársaként tevékenykedett. A sütikkel az volt a fő célja, hogy a webáruházakban elősegítse a digitális bevásárlókosarak használatával kapcsolatos teendőket.

Habár szinte minden nap adatokkal dolgozunk, mégis ritkán gondolunk bele abba, hogy mit jelent maga a szó. Az elsőre nehezen megfoghatónak tűnő adat szót a legegyszerűbben úgy lehet megérteni, ha megnézünk egy, a valóságban előforduló példát. Egy orvosi rendelőben rengeteg – korábban nem digitalizált – információ rendelkezésre áll a betegekről.

A vállalkozások igyekeznek nagy figyelmet szentelni a munkavállalóikra, éppen ezért rendszeresen szerveznek csapatépítőket, céges rendezvényeket, ezzel is hozzájárulva a hatékonyság növeléséhez. A csapatépítők lényege, hogy fejlesszék az emberi kapcsolatokat, így a későbbiekben nem csak csoportról, hanem ténylegesen egy összetartó csapatról beszélhetünk.

Az adat az új olaj – tartja a mondás már hosszú évek óta, azonban sajnos a hazai vállalkozások többsége még mindig nem értette meg, hogy mennyire fontos a munkahelyi adatbiztonság. Pedig a médiából már számtalan olyan rémtörténettel lehetett találkozni, amely cégeket tett teljesen tönkre, vagy hosszú időre működésképtelenné. Egy nagyvállalat, vagy multinacionális cég óriási veszteségek mellett ugyan talpra tud állni egy támadás, vagy egy komolyabb adatkezelési botrány után, azonban a KKV-k többsége könnyen beleroppanhat egy esetleges digitális offenzívát követően.

Az adat az új olaj, tartja a mondás már hosszú évek óta, és a kifejezés egyáltalán nem túlzó: a megfelelő információk birtokában ország- és cégvezetők, de akár az állampolgárok is pontosabb, valamint eredményesebb döntéseket hozhatnak.

Az álláshirdetésekre jelentkezők adatainak kezelése rengeteg megoldandó feladat elé állítja a hazai vállalkozásokat mind a mai napig, főleg, amióta a GDPR 2018 májusában életbe lépett. A hatályos jogszabályok egyértelműen meghatározzák, hogy mely adatokat tarthatják nyilván a cégek, azokat meddig tárolhatják, illetve kik láthatják.

Az online csalások és támadások 2021-ben is valós veszélyt jelentenek a fogyasztók számára.

A 2018. május 25-én hatályba lépett, és sokak által rettegett GDPR alaposan felforgatta a hazai vállalkozások marketing aktivitását, hírlevél küldési szokásaikat.

A munkahelyi elektronikus levelezés adatvédelmi vonatkozása kényes téma volt korábban is, ám a koronavírus járvány okozta tömeges home office hullám még jobban felszínre hozta az ezzel kapcsolatos problémákat.

A vállalkozások épp, hogy megemésztették a GDPR által okozta bonyodalmakat, máris újabb problémával kellett szembenézniük. A koronavírus járvány miatt hazánkban is megnövekedett az otthoni munkavégzések száma, a cégek pedig elkezdtek aggódni, hogy a bizalmas információk bekerülnek a dolgozók háztartásaiba.

Az első számítógépes vírusok egyike már 1982-ben megjelent.

Hazánkban már 1992-ben megjelent a személyes adatok védelméről szóló jogszabály, az Avtv (LXIII.törvény). Ez volt az első a rendszerváltás után, amely a polgárok adatainak védelmét hivatott szabályozni.

Tudja melyik volt tavaly a legnépszerűbb jelszó? Számunkra teljesen döbbenetes, de az 123456 volt az, amelyet felhasználók tízmilliói használnak.

Míg az elmúlt években a távoli jövőnek tűnt, addig mára már valósággá vált a kvarcüveg, mint adathordozó. A különleges kristályt a Microsoftnak sikerült először igába fognia és adattárolásra használnia. Különös, de első sikeres kísérletük alanya az 1978-as Superman film volt, amelynek felírása és utána egy speciálisan erre a célra kifejlesztett eszköznek hála az olvasása is eredményesnek bizonyult.

Már évek óta tudjuk, hogy az adat az új „olaj”. A mai felgyorsult világban több terrabitnyi adat keletkezik és mozog a különböző mobil- és internetszolgáltatókon keresztül. Nem véletlen tehát, hogy az adatbiztonság egyre fontosabb és égetőbb kérdés a vállalkozások számára.

Szinte nem telt el úgy egyetlen hónap sem az elmúlt években, amikor ne került volna felszínre egy adatvédelmi botrány.

Az optikai adattárolókat a 60-as évek elején kezdték el fejleszteni. Az elsődleges cél az volt, hogy a képek nagy adatsűrűségű eszközökön kerüljenek rögzítésre, majd optikai úton le is lehessen őket olvasni.

Az elmúlt bő egy év a GDPR-tól való rettegéssel töltötte meg az online és offline médiát. Az adatvédelmi törvény kidolgozásával egy időben az uniós jogalkotók megfogalmaztak egy másik, ehhez kapcsolódó rendelkezést: az e-Privacy Rendeletet. Ennek célja, hogy egységes módon szabályozzák az adatvédelmet és az elektronikus kommunikációt. Habár az eredeti terv az volt, hogy a GDPR-ral egy időben fog életbe lépni, a gyakorlatban olyan sok vitát váltott ki az Unión belül, hogy kénytelenek voltak elhalasztani az élesítését. Szakértők 2019 végére, vagy 2020-ra jósolják, hogy megszületik a végleges e-Privacy szövegezése.

A GDPR (EU General Data Protection Regulation) egyike az elmúlt évek legtöbbet vitatott, EU szintű rendeletének. Az adatkezelési megoldásokat szigorító és erőteljesen szabályozó törvényt sokan azért támadták, mert véleményük szerint hiányoztak a gyakorlati szakmai egyeztetések a különböző iparágak szereplőivel, és több szempontból sem veszi figyelembe a mai modern digitális környezetet, lehetőségeket. Azonban az a tény, hogy született egy ilyen szabályozás gyakorlatilag önmagában komoly eredmény, és lehetővé teszi az uniós állampolgárok adatainak hatékonyabb védelmét.

Az adathalász támadásoknak folyamatosan áldozatai vagyunk, napjainkban egyre több ilyen esettel találkozhatunk. Általában olyan levelek érkeznek a kiszemelt áldozatokhoz, amelyek első ránézésre megbízhatóak, vagy kihagyhatatlan ajánlatokat tartalmaznak.

A GDPR az EU által meghozott adatvédelmi rendelet, amely minden tagállamra egységesen érvényes 2018 május 25-től. A GDPR az adatkezelők és az adatfeldolgozók kötelességeit, a személyes adataikat megadó ügyfelek jogait és a hatóságok hatásköreit írja elő.

Nem egyszer hallani, hogy egy családban előkerült egy száz évvel ezelőtti kép vagy könyv és meglepően vesszük szemügyre, hogy az idő nem fogott rajta annyit, mint amennyit gondolnánk.

Sajnos a KKV-k egy része még ma sem végez semmilyen iratmegsemmisítést, és az elektronikus adatok védelmét sem tartja fontosnak, vagy csak nagyon kevés erőforrást fordít a biztonságra. Gyakran előfordul, hogy a kukában landolnak az érzékeny céges adatokat tartalmazó – már használaton kívüli – iratok, dokumentumok.

A dokumentum menedzsment alatt azt értjük, hogy a szervezeteknél keletkezett dokumentumokat, iratokat előre megtervezett, irányított formában kategorizálják, továbbítják, másolják, tárolják. Lehetőleg a leghatékonyabb módon, a legkisebb erőforrás felhasználásával.