Készül az új adatvédelmi rendelet tervezet
Készül az úgynevezett e-Privacy rendelet tervezete
2019-04-08
Az elmúlt bő egy év a GDPR-tól való rettegéssel töltötte meg az online és offline médiát. Az adatvédelmi törvény kidolgozásával egy időben az uniós jogalkotók megfogalmaztak egy másik, ehhez kapcsolódó rendelkezést: az e-Privacy Rendeletet. Ennek célja, hogy egységes módon szabályozzák az adatvédelmet és az elektronikus kommunikációt. Habár az eredeti terv az volt, hogy a GDPR-ral egy időben fog életbe lépni, a gyakorlatban olyan sok vitát váltott ki az Unión belül, hogy kénytelenek voltak elhalasztani az élesítését. Szakértők 2019 végére, vagy 2020-ra jósolják, hogy megszületik a végleges e-Privacy szövegezése.
Az új szabályozásra azért van szükség, mert az elmúlt évtizedekben lezajlott technológiai fejlődést már nem tudja megfelelően kiszolgálni a régi törvényi keret. Pontosan deklarálni fogja az elektronikus kommunikáció résztvevőit, felelősségeit, lehetőségeit. Igaz ez például az úgynevezett „sütikre” is, amelyek a weboldalak működését, azok látogatóinak elemzését és különböző marketing célokat tudnak kiszolgálni. A Rendelet szigorúan szabályozni fogja, hogy a felhasználók valóban hozzá tudjanak járulni, hogy a vállalkozások milyen adatokat és hogyan kezelhetnek róluk.
A GDPR-nál lényegesen nagyobb port kavart az e-Privacy bejelentése, hiszen számtalan olyan vállalkozás létezik – elsősorban Amerikában-, amelyek a felhasználóik adatait használják haszonszerzésre. Közöttük olyan cégek vannak, mint a legnagyobb online keresőóriás, vagy a legnagyobb közösségi média cégek. Nem meglepő hát, hogy elképesztő lobbierőt próbálnak felvonultatni ezek a tech-gigászok, ám úgy tűnik, hogy az Unió jogalkotói rendíthetetlenek. Sokan félnek attól is, hogy a fejlődés egyik gátja lesz a rendelet: gondoljunk csak az önjáró autókra, ahol az információáramlás alapfeltétele a működésnek.
További aggodalomra ad okot, hogy az e-Privacy a GDPR-hoz hasonlóan közigazgatási bírság kiszabását teszi lehetővé, méghozzá ugyanolyan mértékben. Így gyakorlatilag 10.000.000-20.000.000 Eurós büntetések várhatnak azokra a cégekre, amelyek megsértik a törvényt.