Mi számít érzékeny adatnak?

Hazánkban már 1992-ben megjelent a személyes adatok védelméről szóló jogszabály, az Avtv (LXIII.törvény). Ez volt az első a rendszerváltás után, amely a polgárok adatainak védelmét hivatott szabályozni. A 90’-es évek elején még nagyságrendekkel kevesebb problémára kellett megoldást kínálnia a törvényalkotóknak, ezért nevezhetjük hibának, hogy nagyobb változás nélkül hatályban tudott maradni egészen 2012-ig.

Miért probléma ez?

Elég csak belegondolni, hogy az Iwiw-et (kezdetekkor csak Wiw-et) 2002-ben alapították, míg a Facebook 2004-ben nyitotta meg a kapuit. Ezek a rendszerek díjmentes használatot kínáltak a felhasználóknak, azonban a „fizetség” a személyes adatok megadása volt már az első időkben is. A tech-óriások hellyel közzel etikusan igyekeztek felhasználni ezeket az információkat, de gombamód szaporodtak azok a szolgáltatók, vagy éppen csalók, akik durva károkat okoztak pusztán azzal, hogy tisztába kerültek magánszemélyek adatainak ezreivel, millióival.

A törvényhozás nem csak hazánkban, de világszerte le volt maradva a digitalizáció fejlődéséhez képest. Mondhatni csak az elmúlt évtizedben ébredtek a jogalkotók, hogy reagálni kell a törvényi kereteknek a megváltozott helyzetre. Egyebek mellett ez a paradigmaváltás keltette életre a GDPR-t és az e-privacy rendeleteket az Európai Unióban.

Mi a különbség az érzékeny adat és a személyes adat között?

A jogalkotók nem ismerik el az érzékeny adatot, mint önálló törvényi fogalmat. Ezt a hétköznapi nyelv azokra a személyes adatokra értelmezi, amelyek kezelésénél különlegesen fontos az óvatosság. Ilyen információk lehetnek például a betegségek, orvosi leletek, káros szenvedélyek, etnikai hovatartozások, vallási meggyőződések, szexuális orientáltságok, vagy politikai nézetek.

Elég csak belegondolni, hogyha ezen ismérveket boldog-boldogtalannal megosztjuk, annak milyen következményei lehetnek. Rendszeres verbális támadás áldozatai azok, akik óvatlanul közzéteszik ezeket az érzékeny adatokat, de sokszor hallottunk már arról is, hogy tettlegességre is sor került.

Szintén ide sorolhatjuk a vagyonunkkal kapcsolatos információkat. Éppen ezért nem szabad bankszámlánk pin kódját kiadni illetékteleneknek, vagy az is, amikor egy menő nyaralásról akkor teszünk közzé posztot a közösségi médiában, amikor éppen ott tartózkodunk. Ez két dolgot üzen magunkról: egyrészt megengedhetjük magunknak, hogy drága helyre utazzunk, másrészt pedig, hogy nem tartózkodunk otthon. A betörőknek és rosszakaróknak ez igazi felhívás.

Mindig fontoljuk meg többször is, hogy hol adunk meg érzékeny adatot

Mi számít érzékeny adatnak tehát? Minden olyan információ, adat, rólunk szóló dokumentum, kép, és videó, amelyet illetéktelenek fel tudnak ellenünk használni. A legjobb módszer a védekezésre, ha nem adunk ki a kezünkből ilyeneket sem online, sem offline. Ezek megismerésére jellemzően a hatóságok és az orvosok jogosultak. Ám a közösségi médiában fellelhető ismerősöknek és ismeretleneknek semmi közük nincsen ezekhez.