A mesterséges intelligencia térhódítása a személyiségi jogok árnyékában
2024-07-08
A mesterséges intelligencia, pontosabban a nagy nyelvi modellek robbanásszerű fejlődése kétségtelenül nagy hatással lesz az emberiségre, ami számos etikai és jogi kérdést is felvet. Egyik ilyen sarkalatos téma a személyiségi jogok kérdésköre. Ezek azt a célt szolgálják, hogy megóvják az ember magánszféráját, méltóságát, becsületét, és legfőképp az adatait.
Az MI-rendszerek térnyerésével azonban új helyzetek adódhatnak. Egyes mesterséges intelligenciák ugyanis olyan részletességgel tudják már elemezni és összegezni az emberek viselkedését, kommunikációját, hogy az már veszélyeztetheti a személyiségi jogokat. Egy előrehaladott AI képes lehet akár a gondolatainkat is kiolvasni pusztán a mimikánk, hangsúlyaink, válaszreakcióink alapján.
Ráadásul ezek az algoritmusok gyakran olyan adatokat is felhasználnak a működésükhöz, amelyek szintén sérthetik a magánszférát. A közösségi média felületein, chatbotokban, hangvezérelt asszisztensekben rengeteg információ áramlik be, amelyek veszélyes fegyverré válhatnak egy rosszindulatú szereplő kezében. Ez akár ahhoz is vezethet, hogy egy illetéktelen hozzáférhetne a legintimebb titkainkhoz, érzéseinkhez, kapcsolatainkhoz is.
A személyiségi jogok tehát komoly kihívás elé néznek ebben a zűrzavaros korban. Az adatok tulajdonként való kezelésének kérdése a valóságban ugyanis nagyon szerteágazó jogi és etikai dilemmákat vet fel.
Egyes jogi szakértők szerint lehetővé kéne tenni a felhasználók számára, hogy nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak adataik felett, mások viszont aggódnak, hogy ez gátolhatja az innovációt és a technológiai fejlődést.
Fontos kérdés, hogy meddig terjed ki a felhasználó engedélye az adatfelhasználásra vonatkozóan. Egy lehetséges forgatókönyv szerint az MI-t használók előzetesen meghatározott célokra adhatják meg a beleegyezésüket, és amennyiben az adatokat másra kívánják felhasználni, újabb hozzájárulást kell kérni. Ez azonban jelentősen megnehezíthetné az adatalapú kutatásokat és fejlesztéseket.
Egy másik megközelítés szerint egy adatbankot kellene létrehozni, amely kezelné a felhasználók személyes ismérveit, és csak engedélyezett célokra bocsátaná azokat rendelkezésre. Ez növelhetné az átláthatóságot és a bizalmat, ugyanakkor jelentős adminisztratív és pénzügyi terhet róhatna a rendszerre.
A cél mindenképpen egy olyan keret kialakítása, ami egyensúlyt teremt az innovatív fejlesztések és az emberi jogok,érzékeny adatok védelme között. Nem szabad elvetni az MI-ban rejlő vívmányokat csupán a személyekhez kapcsolódó információk kiszivárgásának veszélye miatt, de azokat maximálisan tiszteletben kell tartani a technológia fejlődésének minden szakaszában. A személyiségi jogok védelme elsődleges szempont, még akkor is, ha ez a fejlesztések lassulásával, korlátozásával jár.