Az álláshirdetésekre jelentkezők adatainak kezelése
2021-07-29
Az álláshirdetésekre jelentkezők adatainak kezelése rengeteg megoldandó feladat elé állítja a hazai vállalkozásokat mind a mai napig, főleg, amióta a GDPR 2018 májusában életbe lépett. A hatályos jogszabályok egyértelműen meghatározzák, hogy mely adatokat tarthatják nyilván a cégek, azokat meddig tárolhatják, illetve kik láthatják.
A legnagyobb kihívást az okozza, hogy a joghoz nem értők számára a rendelkezések szinte teljesen átláthatatlanok, ráadásul arra is szükség van, hogy minden szervezet a saját működésére szablya az adatkezelési szabályzatukat. Sokan ugyanis úgy vélik, hogy a GDPR elsősorban a marketing célú, vagy kamerás megfigyelő rendszerekhez kötött információk gyűjtését szabályozza, de ezeken a területeken lényegesen túlmutat.
Ráadásul van még egy fontos szempont, ami tovább borzolja a kedélyeket: a GDPR egy Európai Unió által létrehozott, és minden EU ország számára egységesen alkalmazandó rendelet. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy kell mérlegelni a jogsértéseket minden érintett országban, sőt, iránymutatás, hogy a büntetés mértékének is azonosnak kell lennie. Tehát, ha például Németországban megbüntetnek valamilyen incidens miatt egy ott működő vállalkozást, majd ugyanazt a vétket elköveti egy hazai cég, akkor az itthoni cégvezetés is hasonló mértékű bírságra számíthat.
Az álláshirdetésekre jelentkezők adatainak kezelésére oda kell figyelni
Egy szervezet adatkezelési dokumentumát mindenképpen érdemes szakjogásszal elkészíttetni, mert nincsenek általános sztenderdek. Viszont vannak olyan területek, amelyek az elmúlt évek során többször felmerültek és akár bírsággal is végződtek.
A jogalap nélküli adatkezelés a tipikus hibák közé tartozik. Ilyen lehet az, amikor a munkavállalóról olyan információkat rögzít egy vállalkozás, amelyekhez nem járult hozzá, vagy egyébként nem lenne szükség azon adatok tárolására a munkavégzés érdekében.
Egy másik, gyakori probléma, ha nincsen pontosan tisztázva az, hogy a munkavállaló a számítógépén milyen magánjellegű tevékenységet végezhet. Sokat hallani olyan botrányokról, hogy egy cég rálát a kollégák magánlevelezésére, mert a számítástechnikai eszközök egyébként megfigyelés alatt állnak. Ez utóbbi nem sérti a törvényeket, de tájékoztatni kell ennek tényéről a munkatársakat.
Elég beszédes, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (röviden NAIH) az álláshirdetésekre jelentkezők adatainak kezeléséről egy 5 oldalas dokumentumot készített, amely a karrier oldal tetején érhető el. Éppen ezért mindenkit arra bíztatunk, hogy ne vegyék félvállról a jognak ezt a területét, forduljanak szakjogászhoz, szabassák a saját szervezetükre a szabályzatokat, így magabiztosan kezelhetik a munkatársaik és az állásokra jelentkezők adatait.