Az USA és az EU adatvédelmi törvényei közötti különbségek

A rendelet alapelvei közé tartozik az adatminimalizálás, a célhoz kötöttség és az átláthatóság. Emellett széles jogokat biztosít az érintettek számára, valamint jelentős pénzbírságokat tesz lehetővé a szabályszegőkkel szemben.

Ezzel szemben az Egyesült Államok szektorális és decentralizált megközelítést követ. Az országban nincs egységes szövetségi adatvédelmi törvény, helyette különálló, ágazati jogszabályok szabályozzák az adatkezelést, például az egészségügy, a pénzügyi szektor vagy a gyermekek online védelme terén. Emellett egyes államok, például Kalifornia, saját törvényeket is elfogadtak, amelyek külön adatvédelmi jogokat biztosítanak az ottlakók számára.

Az érintettek jogai

Az EU-ban az érintettek jogai egységesek és széleskörűek. A GDPR alapján a magánszemélyek többek között jogosultak hozzáférni saját adataikhoz, kérhetik azok helyesbítését vagy törlését, valamint tiltakozhatnak bizonyos adatkezelések ellen. Ezek a jogok az egész unió területén egységesen érvényesek, és jogorvoslati lehetőségek is rendelkezésre állnak a hatósági fellépés mellett.

Ahogy korábban már említettük, az USA-ban az érintettek jogai szektorfüggőek, és nem biztosított minden állampolgár számára egységes jogkör. Az adatokhoz való hozzáférés vagy azok törlésének lehetősége például elsősorban Kaliforniában, a CCPA és CPRA törvények révén elérhetők. Más államokban vagy szektorokban ezek a jogosultságok sokszor hiányoznak, vagy jelentősen korlátozottak.

Az adatvédelem megközelítése

Az Európai Unió az adatvédelmet alapvető emberi jognak tekinti. Ezt az elvet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikke is rögzíti. A szabályozás középpontjában az egyén védelme, a magánszféra tiszteletben tartása és az önrendelkezés áll. A szabályozási környezet célja az állampolgárok biztonságának garantálása az adatok digitális térben történő kezelése során.

Az Egyesült Államokban az adatvédelem elsősorban fogyasztóvédelmi és gazdasági szempontként jelenik meg. A szabályozás célja nem az egyéni jogok általános érvénnyel való biztosítása, hanem a piaci visszaélések és a megtévesztő gyakorlatok korlátozása. A szabályozói beavatkozás mértéke mérsékelt, és előtérbe helyezi az innovációs és üzleti szempontokat.

Adatok nemzetközi továbbítása

Az EU csak akkor engedélyezi a személyes adatok továbbítását harmadik országba, ha az adott ország adatvédelmi szintje megfelelőnek minősül. Az Egyesült Államok nem rendelkezik ilyen általános elismeréssel. A korábban érvényes Safe Harbor és Privacy Shield mechanizmusokat az Európai Bíróság érvénytelenítette, elsősorban az amerikai hírszerző szervek túlzott adatgyűjtési gyakorlatai miatt. 2023-ban egy újabb megállapodás, az EUUS Data Privacy Framework lépett életbe, amely azonban szintén jogi kihívásoknak van kitéve.

Az USA nem alkalmaz olyan megfelelőségi eljárást, amely más országok adatvédelmi szintjét értékelné. Az amerikai megközelítés nem korlátozza automatikusan a bejövő vagy kimenő adatáramlást, és az adatkezelés nemzeti biztonsági és hírszerzési célú aspektusai kiemelt jelentőségűek.

Végrehajtás és szankciók

Az EU tagállamaiban adatvédelmi hatóságok felügyelik a GDPR végrehajtását. Ezek a szervezetek jogosultak kötelezéseket kiadni, valamint pénzbírságokat kiszabni a szabályokat megsértő adatkezelőkre. A rendelet szankciórendszere kifejezetten szigorú, és több esetben súlyos bírságokat eredményezett multinacionális vállalatokkal szemben.

Az Egyesült Államokban az adatvédelmi szabályok végrehajtása szektoronként változik. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) elsősorban a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok ellen lép fel, nem pedig az adatkezelés átfogó szabályozása érdekében. A szankciók rendszerint kisebb mértékűek, és a végrehajtás gyakran hosszan elhúzódó eljárások révén történik.

Az USA és az EU adatvédelmi törvényei közötti különbségek táblázat formájában

Az Európai Unió és az Egyesült Államok adatvédelmi rendszerei alapvetően eltérnek egymástól, mind jogi felépítésükben, mind a mögöttük álló elvek tekintetében. Míg az EU az adatvédelmet alapvető emberi jogként kezeli és ennek egységes szabályozási keretet hozott létre, az USA széttagolt, gazdaságközpontú megközelítést alkalmaz. A különbségek kihatnak a globális adatáramlás szabályozására és az adatkezelés nemzetközi jogi környezetére is.